Eklemovics Nikola többet várt magától, de nem ő az oka a kiesésnek
Mélyen a tudásuk alatt
A magyarok varázslatosan, a későbbi győztes, vitathatatlanul világelső, olimpiai és világbajnok franciák ellen döntetlennel kezdtek az Eb-n, aztán gyenge játékkal kikaptak a spanyoloktól és a csehektől. Nem jutottak tovább a csoportból.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
1 hozzászolás
- Nagy csalódás az Európa-bajnoki szereplésünk, az alapvető elvárást, a csoportból való továbblépést sem tudtuk megvalósítani. A kontinensviadal előtt nem tippeltem végső helyezésre, azt vártam, hogy jól játszunk majd, ám azon nem meditáltam, ez mire lehet elég. Sajnos a jó játék és a továbbjutás elmaradt.
- Pedig mesésen indult, öt perccel a vége előtt négy góllal vezettek a világelső gallok ellen, végül döntetlen lett, de azt sem kell szégyellni.
- Egy értékes pontot szereztünk, ami hatalmas bravúr volt, de tudtuk, a következő két találkozó közül egyet még meg kell nyerni, ha tovább akarunk jutni. Illetve a csehek ellen a döntetlen is elég lett volna a továbbjutáshoz. Nem jött össze. Pedig a csehek nem jobbak nálunk. A spanyolok és a franciák előttünk járnak. Előbbiek ellen gyorsan eldőlt a derbi, ellenfelünk tíz perc alatt elhúzott, nem tudtunk talpra állni. A nyitómeccsen más volt a koreográfia, tulajdonképpen végig a kezünkben volt a meccs, öt perccel a zárás előtt négy góllal vezettünk, úgy gondoltam, biztosan marad a végére is az előnyünkből. A bírók tisztelték az ellenfél eredményeit, két kiállítást kaptunk, amiből gólokat szereztek. Húsz másodperccel a vége előtt, immár döntetlen állásnál hibáztam. Szorosan őrizték a társakat, vártam, hogy valaki kiszabaduljon, hozzá passzolhassak, közben lépéshibát vétettem.
- Miért nem lőtt?
- Ahhoz messze voltam. Arra gondoltam, valamelyik társamat helyzetbe hozom, ő pedig közelebbről góllal fejezi be az akciót.
- A spanyolok ellen a magyar csapat legjobbjának választották ugyan, négy gólt szerzett, ám ezúttal is elmaradt a várakozástól.
- Az összes csapat készült ránk és rám is. A spanyolok egy játékost az én őrzésemmel bíztak meg, követő emberfogást alkalmaztak, kijöttek rám a félpályáig. Viszont a többi öt játékosnak így több lehetőség és terület jutott volna a góllövésre, ám a társaknak sem sikerült betalálniuk. Amikor emberelőnybe kerültünk, a franciák is azonnal rám küldtek valakit, ami szintén nem könnyítette a helyzetemet. A csehek elleni derbin adtam az elején két gólpasszt, majd volt két rossz lövésem, a kapitány tíz perc után lecserélt, s már nem is állított vissza. Ezzel ért véget számomra az Eb. Mindössze egyetlen sikerről számolhatok be, jól tippeltem meg az elődöntők előtt az első négy végső helyezését. Biztosra vettem, hogy Nikola Karabaticék győznek.
- A korábbi világbajnok spanyolok, a jelenleg egyeduralkodó franciák jóval előttünk járnak, de a csehek - egyéni képességek tekintetében - nem feltétlenül jobbak. Mi lehetett a hiba?
- Ezt az edző tudja.
- Ugyanannál a klubnál dolgoznak. Csoknyai István a másodedző Mocsai Lajos mögött, ön pedig a játékosa. Beszéltek a félresikerült viadalról az elmúlt napokban?
- Nem. A szövetségi kapitány a kiesés után közölte, csalódott bennünk, játékosokban, azt mondta, átvertük. Engem többször kiemelt: a rossz formám, gyenge játékom miatt nem jutottunk tovább, nyilatkozta, hogy kigúnyoltam, de ez nem volt igaz. Jobb játékos vagyok, mint amit az Eb-n mutattam, a lelkiismeretem azonban tiszta, most ennyire voltam képes. Engem bánt a legjobban, hogy így alakult, a csehek elleni meccs után nem tudtam aludni, a ve-reségek mindig megviselnek. A vb előtt Csoknyai nevezett ki csapatkapitánynak, mondván, a játéktudásommal, emberi kvalitásaimmal feltétlenül rászolgáltam, s ezt a szövetség illetékesei elfogadták. Szeptemberben, a románok elleni, Cozma emlékére rendezett meccsen viseltem először a karszalagot, azóta pedig az összes találkozón. A kézilabda nem egyéni, hanem csapatsport, amelyben roppant fontosak a játékosok képességei, de nem egy-egy játékos határoz meg mindent, hanem a közösség.
- A sportágban ön az első, nem Magyarországon született csapatkapitány. Ezúttal mutatkozott be komoly erőpróbán. Izgult emiatt?- Nem, ez nem befolyásolt. Mindig szívesen megyek a magyar válogatottba. Nem hirtelen döntést hoztam, hanem átgondoltam mindent, amikor lemondtam a szerb címeres mezről 2005-ben, s három év kihagyás után, 2008 őszén felhúztam a magyart. Szerb vagyok, Belgrádban születtem, ott élnek a szüleim, ám én 1999 óta Magyarországon élek, magyar nőt vettem feleségül, s ha befejezem a kézilabdát, itt is fogom leélni az életemet. Sokat kaptam ettől az országtól, rengeteg szeretetet az emberektől, ez az otthonom. Ugyan volt olyan korábbi sztár, aki megjegyezte, azért lettem magyar állampolgár és válogatott, mert a szerb gárdába nem férnék be. Ez nem igaz, mint ahogy az sem, hogy Sterbik Árpád is azért mondta le a szereplést a szerbeknél, mert vannak nála jobbak. Ő pontosan azért választotta a spanyolokat, amiért én a magyarokat, mert akadtak a szülőföldem gárdájában olyanok, akikkel nem tudott, nem akart együtt pályára lépni. Egy percig nem bántam meg, hogy így döntöttem. Azt viszont nem tudom, hogyan alakul a későbbiekben, szerepelek még a magyar csapatban vagy nem. Nem a korom miatt, nem érzem magam öregnek, még éveken át képesnek érzem magam nemzetközi szintű teljesítményre. Felesleges lenne hirtelen dönteni a címeres mezes folytatásról, június közepén kerül sor a szlovének elleni vb-pótselejtezőkre. Addig kizárólag a klubomra koncentrálok, a Veszprémmel nagy céljaink vannak, meg akarjuk nyerni a bajnokságot, a kupát, a négy közé szeretnénk jutni a BL-ben. Az előbbi kettő jogos elvárás, az utóbbi óriási bravúr lenne. Úgy gondolom, az MKB Európa hat legjobb gárdája között van a Ciudad Real, a Barcelona, a német Kiel, a Hamburg, Löwen társaságában, sőt, a francia Montpelliert is ide sorolom, apróságokon fog múlni a Final Fourba kerülés.
- Tehát folytatódik a harc a világ legjobbjai ellen, immár klubszínekben. Kit tart a világ legjobb játékosának?
- Sok jó játékos van, a leghasznosabb Karabatic, utána a cseh átlövő Jicha és a horvát irányító, Balic következik.
- Azt mondják, Eklemovics is benne van az ötben.
- Lehet, de az Eb-n ez sajnos nem derült ki...
Címkék: kézilabda
- Tightend |
- 2010 02 19 |
- 10:42
Legalább a Csoknyaiban nem csalódtam. Igazi xxxxfej.
_k.jpg)
Hozzászólások »
Eddig összesen 1 hozzászólás érkezett.