Schneider Csilla Krisztina festményei a Bartók aulájában
Lajoslepke és társai
Dunaújváros - Furcsa, helyenként groteszk mesevilágba csöppen, aki mostanában a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza Aula galériájába téved - Schneider Csilla Krisztina kiállítására.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Schneider Csilla Krisztinának sajátos világa, egyedi látásmódja van. Ő maga ezt a következőképpen fogalmazza meg: Erős, izzó kolorit, temperamentum, emocionális töltésű expresszivitás, gyors ecsetkezelés jellemez. Színek, hangulatok, fények, tűnékeny lelkiállapotok kivetítődése inspirálja egy-egy festészeti elgondolásomat. Képeim nem tükrök, hanem fátylak, szűrők, színes fóliák, melyeken a világ lenyomatai megtapadhatnak. Mindez a hétköznapi ember számára úgy jelenik meg, hogy a keretekben a fatáblákon furcsa, rendkívül színgazdag olajfestményeket lát. Egyfajta mesevilágot, amelyben mindennek sokkal több színe van, mint a valós világban. Nem csak több, rendszerint más is. Felismeri a dunaföldvári házak, borpincék körvonalát, látja a tekergő fát, a Sóház utcát, a tujabokrokat, a kertet, a hidat, a Kakasdombot, a lépcsőket, melyek - tudja - az ódon házhoz vezetnek, ám a színek nem valósak, olyan meseszerűek, mintha a mézeskalácsház építői játszottak volna az ételfestékkel. Olyanok is, meg nem is. Schneider Csilla Krisztina, vagy ahogy előszeretettel jegyzi magát, SCSK ezt a korszakot Ablak a világra címmel határozza meg. Annyit hozzá kell tennünk, hogy ez az ablak Holle anyó ablaka, habcsókból kiöntve, sok-sok színnel pingálva.
Egy másik markánsan megjelenő stílusról is szót kell ejteni, arról, amit Fabula kráter néven emleget az alkotó. Ez már egy vállalt mesevilág groteszk alakokkal. A francia budoárok hangulatát próbálja felidézni, ugyanabban a jellegzetes SCSK stílusban. Zsülike és hódolói, csakúgy, mint az összes figura, habos, zsabós alakok. Bár ez csak részben igaz, az abroncsszoknya még stimmel, ám a félmeztelen felsőtesthez már kevésbé illeszkedne a zsabó. Különös, torz, groteszk figurák világa ez. Pipin királyé, akinek jó reggelt kívánnak alattvalói, ő pedig vígan áldoz a csábítás művészetének. Lajosé, aki bolondbálba jár csörgősipkásokkal táncolni, a francia polkáé, lornyonoké, repülő legyezőké, titkokról sugdolózó udvarhölgyeké. Meg a budoáré, ahová hárman járnak.
_k.jpg)
