Ítélet miatt nincs per
Talán meglepő adat, de így van: a Fejér megyei bíróságokon az ügyek 80-90 százalékában első fokon jogerőssé válik a döntés. Ez annyit jelent, hogy többnyire a keresetlevélnek vagy a vádnak megfelelően határoz a bíróság. Igaz, nem is ezek kerülnek a nyilvánosság homlokterébe.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
3 hozzászolás
- A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András nemrég a bíróságok működéséről nyilatkozott. Úgy tudom, szóba került a jogegység kérdése is. Mi erről az ön álláspontja?
- Baka András úgy vélekedett, hogy az állami és igazságszolgáltatási intézmények között a bíróság jól működik. Más kérdés, hogy ő is tisztában van azzal, amit sokan kifogásolnak: 20 éve lényegében a jogegység kritika alá esik Magyarországon. A 90-es évekig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy összegyűjtötték az azonos típusú ügyekben született döntéseket az egyes bíróságokról, azokból bizonyos következtetéseket levontak, és azokat irányelvként kiadták. 90-től erre már nincs mód. Az egységes joggyakorlat kialakítására ugyanakkor továbbra is jogos igény van. Az eltérő jogértelmezésre tekintettel hozta létre a bírósági szervezeti törvény a jogegységi eljárás intézményét. Mégpedig azért, mert komoly anomáliák és különbségek vannak az ítélkezésben az egyes megyék között például az ittas vezetés megítélésében vagy akár a pótmagánvádas ügyekben, de említhetnénk más eseteket is.
- A cél tehát az, hogy azonos tényállásból, azonos körülményekből hasonló következtetéseket vonjanak le. Ma nem így történik?
- Manapság előfordul, hogy bizonyos bíróságok azonos tényállásból, közel azonos körülmények között más következtetéseket vonnak le. A jogegységet egyébként szabályozza a törvény. Érdemes megemlíteni, hogy a jogegységi döntés leginkább az eltérő ítélkezési gyakorlat egységesítését szolgálja abban az esetben, ha jogerős ítéletek tartalmilag eltérnek egymástól. Baka úr erős szándéka a jogegység megteremtése.
- Nemcsak az kelt feltűnést, ha egyes ügyek egyes megyékben hosszabb ideig húzódnak, hanem az is, ha alapvetően különböznek első- vagy másodfokon. Fejér megyében milyenek az arányok?
- Jelentősen változott - a többi között - a büntetőeljárási törvény is 2003-ban. Azóta, ha valakit például elsőfokon felmentenek, másodfokon viszont elítélnek, akkor a harmadfokú bírósághoz fordulhat. Sőt, ha homlokegyenest ellenkező döntések születnek, nem csak lehetőség, de kötelesség is harmadfokra menni. Adataink alapján a megfellebbezett ítéletek körülbelül a felét helyben hagyják, 25-30 százalékát megváltoztatják, és persze van, amit hatályon kívül helyeznek.
- Minősíti az a bíró tevékenységét, hogy hány ítéletét változtatják meg vagy helyezik hatályon kívül?
- Természetesen. Hatévenként vizsgáljuk ebből a szempontból a bírók tevékenységét, az első három év után akkor, mielőtt határozatlan idejű kinevezését megkapja. 1997 óta ugyanis először 3 év határozott időre nevezik ki a bírót, és azt követően, a munkája alapján születik döntés, alkalmas-e arra, hogy határozatlan időre kinevezze a köztársasági elnök. Az ítélkezés minősége az értékelés fő szempontja, és volt már rá példa, hogy a bíró belátta, nem alkalmas a pályára, és nem kérte a határozatlan idejű kinevezését. Nálunk ilyen még nem fordult elő, de tudni kell, hogy a túlképzés miatt egy-egy bírói helyre most már 8-10 pályázat érkezik, vagyis egyre szélesebb körből választhatunk.
- A közvélemény, a közfelháborodás adott esetben befolyásolhatja a döntést? Elképzelhető-e, hogy bizonyos ügyekben a közfelháborodás, hozzá a média egy részének kiemelt figyelme valamilyen módon nyomatékot adhatott annak, milyen ítélet született? Aztán itt van a politika. Várhatóan egyre több, politikával átitatott eljárás, ügy várható. Félre tudják tenni a bírák egy konkrét ügyben saját nézeteiket?
- A bírónak ettől mindenképpen függetlenítenie kell magát. Attól is, hogy személyes nézeteit a döntésben juttassa kifejezésre. Úgy vélem, a bírák félre tudják tenni politikai szimpátiájukat, ez egyébként alapkövetelmény is velük szemben.
- Nem okoz időnként gondot, feszültséget, hogy van egy jó adag aránytalanság a megszólalási lehetőségekben?
- A bíró nem mondhat véleményt, saját ügyében nem szólalhat meg, miközben a védő és esetleg a média is kommentálja az eljárást, a döntést, jobbról vagy balról mindenki a saját szája íze szerint mond véleményt. A fogadónapomon a panaszosok zöme azért jön hozzám, mert már a döntés előtt politikai indíttatást vél felfedezni. Mindig elmondom, a tények beszélnek, és lehet fellebbezni is, ezért van a jogorvoslati lehetőség. Mert az ítélet miatt nem lehet ugyan perelni, de azért vannak a garanciák, azért lehet a másodfokú, bizonyos esetekben a harmadfokú bírósághoz fordulni, hogy minél alaposabb, szakmailag a legkevésbé támadható döntés szülessen. Mi, bírák, a bizonyítási eljárás alapján hozott és leírt döntéssel, az indoklással kommentálunk. És ez így van jól.
Címkék: fejér megye, bíróság, per
- Hum János |
- 2010 03 7 |
- 11:30
Arany János - A fülemüle
- lelenc |
- 2010 03 7 |
- 08:17
Szabadságot a politikai foglyoknak!
- Vágási Feri |
- 2010 03 7 |
- 08:16
Blablabla.Tudjuk nagyon jól ,hogy a magyar bíróságok elfogultak.2006 őszén több száz embert vertek előzetesbe bízonyítékok nélkül.Aztán most váltás lesz,s mit ad Isten,Egyre több mszp-s kerül lakat alá (nagyon helyesen).2002-2010-ig az mszp-s gazda igényeinek feleltek meg több száz ügyben elfogult döntést hozva,most meg a fidesznek fognak kedvezni az itéletek.Aki azt hiszi független a magyar igazságszolgáltatás,az álomvilágban él.
_k.jpg)
Hozzászólások »
Eddig összesen 3 hozzászólás érkezett.