2079. január 3. - szülinap!!!
A Nicolas Sarkozy elnök képmásával ellátott vudubaba slágercikk Franciaországban. Nyilván tetszenek ismerni a vuduzás lényegét: az ember tetszőle ...
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
0 hozzászolás
Nyilván tetszenek ismerni a vuduzás lényegét: az ember tetszőleges anyagból (kenyérbélből, papírmaséból, dísztökből, akármiből) elkészít egy, a célszemélyt többé-kevésbé hitelesen ábrázoló babát, aztán esténként kellemes hangulatvilágítást kapcsol a nagyszobában, kisgatyára vetkőzik, és afrikai varázsigéket mormolva tűket kezd szurkálni a baba tetszés szerinti fertályaiba. A vudu filozófiája szerint, ha mind e közben elég erősen koncentrálunk, az illetőnek az ominózus, tűkkel büntetett területen akadnak majd különféle egészségügyi problémái. Zárójelben jegyzem meg, én vagy harminc éve vuduzok rendszeresen, a polcomon áll úgy ötven, már-már sündisznónak nézhető baba, rosszabb estéken olyikba már kötőtűket is vagdaltam izomból, egy lendülettel fejtől bokáig - de ádáz ellenségeim kicsattanó egészségi és mentális állapotát látva egyre inkább hajlok rá, hogy az egész hülye módszer inkább immunerősítő, semmint kárt okozna. A francia elnök mindenesetre nem akarta kipróbálni, mije fog legelőször is megfájdulni egyszerre hatmillió ponton, inkább beperelte a babákat forgalmazó céget (azok meg köszönték szépen, a forgalmuk ugyanis azonnal kellemesen megugrott), ám a bíróság elutasította a keresetet, mondván, a vudubaba árusítása a véleménynyilvánítás szabadsága és a humorhoz való jog megengedett határai közé esik . Feltéve, hogy Veres János időközben sikeresen és maradéktalanul, mindörökre megszünteti Magyarországon a béreket, az úgynevezett szociális hozzájárulásokat, nyugdíjakat és az összes többi fizetnivaló szart (leszámítva természetesen a képviselők al- és főbérleti hozzájárulását, továbbá a Budapest és vidék közti utazásokkor teljes joggal felmerülő metró-, villamos-, továbbá léghajóköltségeiket, természetesen a felesleges bürokráciát, azaz a számlákat mellőzve), s ily módon sikeresen ötletet ad a világgazdasági válság megoldására is - nem lepődnék meg, ha a babagyár termetes leányvállalatot telepítene hazánkba: nálunk milliószámra adhatnák el az ilyen kis vuducuccokat, számos típusban. Még a pótlásuk se lenne gyenge üzlet: virtigli magyar ember nem éri ám be holmi kis beszúrt tűcskékkel - nálunk már a bababolt előtt a bele lenne kiontva a kis bábunak, a feje le lenne tépkedve szegénykének, az ablakon ki lenne hajigálva, sós, minősített esetben savas kútba tennék, meg a többi. A már megunt bábuk hasába meg gyufamérget tömnének a tulajdonosok, s karácsonykor, új népszokásként egymáshoz vagdoshatnák, hadd durrogjanak: a szabad véleménynyilvánításhozés a magyaros humorhoz való alapjog jegyében...
Csőbombákat és egyéb eszközöket találtak egy volt olimpikonunk autójában október 23-án.
Ha valakinek, hát neki aztán igazán tudnia kellett volna, a részvétel a fontos... Derék cselgáncsosunk csomagtartója úgy nézett ki, mint egy Liliputban különösképp populáris vízszerelőé, aki kizárólag tíz centi magas fürdőszobák vezetékezését végzi sorozatban. Komolyan mondom, szemem se rebbent, amikor már a másnap reggeli hírműsorban hallottam a megnyugtató, kacarászós ügyvédi mantrát: ugyan már, miféle tizenméteres hatótávolságról beszélnek itt, kérem, nevetséges, alaptalan vádaskodás és átlátszó befeketítési kísérlet az egész - az ügyvéd úr szerint jó, ha egy-két méteres körben repültek volna szét azok a repeszek, mit repeszek, repeszkék; mi több, az is lehet, még annyit se bírt volna a motyó, hiszen évekkel korábban készült, egy merő rozsda az egész kábelezés, kár lenne felfújni az ügyet. Való igaz: szerintem egyébként is csak idő kérdése, hogy kiderüljön, a szabad (magyar) véleménynyilvánítás fontos és ősi alapeleme a csőbomba - persze, tegyük gyorsan hozzá, ha nem túl erős. Teszem azt, csak két méteren belül sújt. És nem lepődnék meg, ha kiderülne, abszolút jogellenes volt a rendőrök intézkedése, mert az egyik nem viselt sapkát. Vagy igen, de olyat, amelyiknek a sildje sérülést okozhatott a gyanúsítottnak. Perelni lehet továbbá az idő előtt berozsdált vezeték gyártóját is, meg a csőgyárat, ha nem megy elég jól szét a cucc. Tényleg nem szívesen példálóznék Amerikával (pláne addig, míg ki nem derül, sikerül-e öntudatos államelnökünknek végre letérdeltetni a magáról kissé megfeledkezett Sam bácsit - vegyetek már kicsit vissza, tőlünk ugyan nem lesz ujjlenyomatotok, madafaka, hiába próbáltok itt törleszkedni a koszos kis ingyenvízumotokkal...), de tessék már úgy virtuálisan eljátszani kicsit a gondolattal, hogyan, pontosan milyen erősségű rendőri beavatkozással, miféle következményekkel zajlott volna ugyanez az eset a szabadság és a korlátlan lehetőségek honában... én inkább nem írom le, még azt hinnék, rosszat akarok egy derék sportolónak... Akinek abban is igaza lesz, hogy az is csak magára vethet, akiben egy cső- vagy bármilyen másfajta véleménybomba kárt tud tenni egy magyar nemzeti ünnepen: hát miért nem takarodott el időben vidékre vagy külföldre, mint a többi rendes, illemtudó magyar honpolgár...
Kötvénykibocsátással stabilizálnák a város költségvetését.
Pénzügyekben még az összes többinél is egy kicsit kevésbé vagyok kompetens - talán ezért is tudok transzba esni, amikor azt olvasom pölö, hogyaszongya 2031. június 30-ig számolva összesen 13 milliárd 486 millió 991 ezer 463 forint kiadással kell kalkulálni a költségvetések összeállításakor . 2031. június 30. Kíváncsiságból megnéztem a telefonom naptárában (bárki megteheti): hétfő lesz. Szerintem szép napos idő várható, 32-34 fok, a kánikula csak augusztusra várható. Még csupán hatvanhat éves leszek, és amilyen az én formám (plusz, így a válság peremén üldögélve, elnézve a rám váró nyugdíjsanszokat), ugyanitt fogok ülni, ennél az asztalnál, igaz, írnom már nem kell majd: amit szombati rovatomban elmesélni gondolok, az egy technikai újdonságnak köszönhetően direktben megy át azon kedvenc olvasóim agyába, akik előfizetnek - rám... de ez most tulajdonképp mellékes... Az igazán érdekes az a 463. 2031-ben. Hogy az hogyan jön ki - és most nagyvonalúan eltekintek attól az apróságtól, hogy a 463 forint már ma is 465, ha jól kerekítek felfelé. Khm. Nem kevésbé érdekes és életszerű az a jóslat sem, mely arra utal, hogy itt még 2031-ben is forint lesz - simán elhiszem. És ha már Kobzos tanár úrról írunk mai számunkban, hát igyekszem - egyfajta ajándékként - tovább árnyalni a rólam benne élő képet, amikor azt is kimondom, szorzat ugyebár szintén nem igazán lehet a 463, mert az prímszám, bocsi. (Ja... viszont a 13 milliárd akármi 463 nem prím - elnézést a nagyképűségemért, tanár úr, mégiscsak jogos volt az a kettes, sőt...) A lényeg mégiscsak az, hogy immár nem egy, nem három, de huszonhárom évre előre tudunk mindent, ráadásul háromforintos bizonyossággal. És ez nekem különlegesen imponál itt, ebben az előrelátó, minden időben oly bölcsen előre gondolkodó városban - ahol oly sok csodát láttunk akár csak az elmúlt huszonhárom évben is... Istenem, mi robaj lenne itt, ha valami csillagszemű juhász furulyaszavára megmoccannának azok a pénzek, amiket mondjuk 1985-től lenyúltak itt olyan sobrijóskák, akiknek lassan már a nevüket is feledjük, vagy épp néhány felbukás és/vagy tisztes megöregedés folytán akkora köztisztelet övezi őket, hogy még abba is belepirulok, ha arra gondolok, talán ők is kakilnak néha, már ha ugyan igaz. Ja, figyelem: 2079. január 3., a 114. szülinapom kedden lesz, úgy készüljetek. Tovább sajnos nem mutatja a telefonom.
_k.jpg)
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.