Dr. Frenkl Róbert a síelés, hódeszkázás, korcsolyázás örömeiről és veszélyeiről
Nagyobb kihívást jelentenek
Nézni is gyönyörűség, ahogy a síelők siklanak a napsütésben szikrázó fehér havon, annál már csak az a nagyobb élvezet, ha az ember maga csinálja - vallja dr. Frenkl Róbert sportorvos, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának professzor emeritusa, akivel a téli sportok előnyeiről és veszélyeiről beszélgettünk.
- Mi az oka annak, hogy a téli sportok egyre kedveltebbek? - Bármilyen meglepő, a tél alkalmasabb időszak arra, hogy a szervezetünket egészségesebbé, edzettebbé tegyük, mt a többi évszak. A téli sportokat ugyanis - az intenzív mozgás mellett - az időjárás és egyéb körülmények nehezítik, tehát több akadályt kell leküzdenünk. A hó, a jég, a napfény, a hideg levegő a szervezet számára nagyobb kihívást jelent, mint ha tavasszal vagy nyáron, a télihez képest ideális körülmények között fejlesztjük egészségünket. Fel sem merül, hogy ilyenkor nem lehet a szabadban mozogni, hiszen élettanilag nagyon fontos a folyamatos testedzés. A téli sportok különösen alkalmasak a keringés, a szív működésének javítására, az izmok, a tüdőkapacitás fejlesztésére. Fizikai teljesítőképességünk ugyanis egyenesen arányos az oxigénfelvevő képességünkkel. Ezt növeljük meg az edzéssel, azzal, hogy a szervezetünkbe több oxigén kerül. Ugyanakkor a téli sport kétségkívül igazi örömforrás, hiszen fantasztikusan jó érzés hófehér hegyek között, szikrázó napsütésben, síléccel siklani, vagy korcsolyával mintákat rajzolni a tükörjégre. Nem véletlen, hogy a gyerekek annyira szeretik a telet.
- Igaz, hogy egészen kisgyerek korban érdemes elkezdeni a téli sportokkal való ismerkedést? - Természetesen, az lenne az ideális. Ausztriában meg lehet figyelni, hogy már két- három éves korban sílécet adnak a kicsikre, akik szte ösztönösen sajátítják el a síelést, úgy, mint a járást, a futást, egyéb mozgást. Nálunk nem ennyire ideálisak a feltételek a téli sportokra, de aki azt szeretné, hogy a gyermeke járatos legyen e téren, négy és hat éves korban már mind a síelést, mind a korcsolyázást elkezdheti. Ilyen korban a gyerekek még nagyon fogékonyak minden mozgásfajtára.
- Síiskolában, oktatóval, vagy síelő szülők, rokonok, barátok, ismerősök segítségével tanulja meg az alapokat a gyerek? - Szerencsésebb, ha szakképzett oktató foglalkozik a kicsikkel, de ugyanígy, a felnőttek számá- ra is ajánlott az első alkalommal részt venni néhány napos oktatáson, és szakember segítségével elsajátítani az ala- pokat. Így nem rögzülnek be olyan rossz mozdulatok, amelyek később hátráltatják a fejlődést. Alapvetően azzal scs gond, ha a szülő tanítja meg a csemetéjét, feltételezve, hogy ő viszont oktatónál tanult.
- Ön a sí vagy inkább a snow-board - a hódeszka - híve? - Nem vagyok ellene a hódeszkának sem, de konzervatív módon, kább a síelést és a korcsolyázást tartom fontosnak, különösen kezdésnek. A szánkóval általában megismerkednek a kisgyerekek, a szánkózást különösebben nem kell tanulni. A téli spor-tok azonban általában balesetveszélyesek, nagyon vigyázni kell a pályákon a sebességre, a saját erőnk beosztására, és be kell tartani a szabályokat. A gyerekeknél akkor van baj, ha a hódeszka-akrobata kamaszokat utánozni próbálják, mert ez az eszköz nagyobb felkészültséget igényel. De mindenkire érvényes, hogy csak annyit vállaljon, amit biztosan teljesíteni tud. A sérülések mindig abból adódnak, ha valaki túlbecsüli saját képességeit. Szerencsére viszonylag kevés a baleset, a gyerekbal- eset pedig kifejezetten ritka.
- A korcsolyázás mostanában mintha háttérbe szorulna. - Valóban, mert egyre kevesebb lehetőség van a természetes tavak befagyott vizén korcsolyázni. Műjég létezik több helyen is az országban, régebben az ifjúság számára a koripálya volt a legfonto- sabb téli találkahely. Kár, hogy így elhanyagoljuk, pedig sokkal olcsóbb, többek számára elérhetőbb téli sport ez, mt a síelés.



iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
















_k.jpg)









Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.