Belvíz: Úsznak a pincék és a szántók!
A vízügyi szakemberek szerint az állampolgárok nagyon sokat tehetnek - mégpedig a saját érdekükben - azért, hogy a belvíz ne keserítse meg az életüket a csapadékos telek után. A titok az árkok tisztán tartásában rejlik: előre kell gondolkodni, ősszel kitakarítani az elvezetőt és az átereszeket, ne duzzadjon fel a víz a talajban. A Mezőföldön ezek nagyon fontos szempontok.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
2 hozzászolás
|
Vagyis alapjában véve nem a vízzel van a baj, hanem a megelőzéssel és a védekezéssel. A mezőfalvi példánál maradva Pötör Károly meséli a következőket:
- A falu legmélyebb részén, a Petőfi-telepen sincsenek már olyan komoly gondok, mint évekkel ezelőtt. Akkoriban megsüllyedtek az itteni házak, repedeztek a falk. De elkészült az árokrendszer, amiben most is - nézze csak meg - csordogál vagy tíz centi víz. Sajnos egyik-másik lakó nem veszi a fáradságot a tisztításra, pedig kötelessége lenne, hagyja elszemetesedni, betemetődni a saját részét. Ha mindenki takarítaná az árkot, akkor szuper lenne a helyzet.
A falunak ezen a részén lakó Kuti Józsefnek a pincéje úszik. Szatmári Bélának a vízaknája telt meg, majdnem csordultig.
- A talajszint alatt fél méterrel van a víz. Ami azt jelenti: ázik a házam alapja is - mondja Szatmári Béla. Aztán mutatja a kutat is, abban szintén jól látható, mennyire magas a vízállás.
Mezőfalváról visszafelé jövet megfigyelhettük, hogy Nagyvenyim határában, a halastóval átellenes mezőn vízben gázolnak a lovak. A faluban viszont nem jellemző a bel-, illetve talajvíz. Rauf Pál polgármester szerint a lakók nem jeleztek problémákat, segítséget sem kértek a hivataltól. Makó József szintén a bejelentések hiányából szűri le, hogy Baracson sem öntötte el a házakat a víz, legfeljebb a szántóföldeken alakultak ki tócsák, kisebb tavacskák. Ám ez megfigyelhető lépten-nyomon - minden település környékén - a határban.
A rengeteg csapadék nemcsak belvizet okozott, hanem fellazította a löszpartokat is, amelyek legnagyobb ellensége - köztudottan - a víz. Ennek jól látható következményei voltak Dunaföldváron, ahol az elmúlt hetekben több helyen is megcsúszott, leomlott a partfal. A Duna-parton pincéket temetett el a meginduló földtömeg, a piactér mögötti hegyoldalról pedig az ott lévő lakóházak udvarába is jutott a löszből. Amíg tart a csapadékos időjárás, további omlások várhatóak, az eseti helyreállításokhoz több tízmillió forint kellene, amelyre az önkormányzatnak nincsen forrása. Ezért az állami vis maior-alapból kérnek kárenyhítést. Amíg nem ítélik biztonságosnak a Duna-parti Mélyutat és környékét, addig azt az élet- és balesetveszély miatt lezárva tartják.
Dunaújvárosban szintén vannak jelei a talajmozgásnak, a Pentelei Molnár János utcában lakók segítséget kértek, mert nyugtalanok. Információink szerint szakértőkből álló bizottság vizsgálja a helyszínt ezekben a napokban.
Rácalmáson talajmozgástól nem kell tartani, mivel az önkormányzat súlyos százmilliókat költ a partfal megtámasztására. Jelenleg egy 400 millió forintos beruházás felénél, a csapadékvíz-elvezető kiépítésénél tartanak, hangsúlyozza Schrick István polgármester. A talajvíz sújtotta övezetben, az úgynevezett baboskerti részen pedig elkezdődött a felszíni vizeket összegyűjtő árokrendszer építése. Erre a munkára 100 millió forint támogatást nyert a település, amihez közel 60 milliót hozzátesz, hogy elkészüljön a 4,1 kilométer hosszú védmű.
A vízmentesítés - látszik az előbbi példákból is - nem olcsó. Viszont nélkülözhetetlen. Varga Ernő tűzoltóparancsnok az elmúlt napok tapasztalatai alapján úgy véli: mi még szerencsés helyzetben vagyunk a Dunának ezen az oldalán. Az Alföld ugyanis ázik. A helyi tűzoltók Kunszentmiklóson segítették a mentést a hétvégén - állt a víz az árkokban és az udvarokban. Pincebeázások nálunk is vannak. A parancsnok szerint néha nehezen értik meg az emberek, hogy a szivattyúzással csak rontanának a helyzeten, mert a kút elv érvényesülne: minél többször kitermelik a vizet, annál erősebb lesz a tápláló ér...
Kiss Jenő, a Duna itteni részének szakaszmérnöke megnyugtatásként közli: felmérték a területet, és térségünkben nincs olyan belvíz, amit az árkok ne tudnának elvezetni. Ha nem lesz nagyobb eső, akkor különösebb gond, feladat sem lesz. Viszont fokozatosan emelkedik a Duna vízszintje, ha eléri a kritikus pontot, akkor le kell zárni az adonyi főcsatornát. Ám ilyen előrejelzést még nem kapott a vízügyi szakaszmérnök.
Címkék: tavasz, árvíz, belvíz, vízügy
- csizimama@freemail.hu |
- 2010 03 5 |
- 09:36
Nagyon tetszik ez a riport. Mindenre kiterjedő, objektív, tájékozott, ennélfogva tájékoztató.
Mezőfalván a "Lutyás", azaz a Káposztás dűlőn tíz évvel korábban is hasonló volt a helyzet. A lakók felelőssége a vízelvezető rendszer házuk előtti árkainak karbantartása. Valószínű, hogy száraz időben ez nem jut eszükbe.
- mezőfalvi |
- 2010 03 5 |
- 08:47
A Petőfi-telep nevű falurészt a község legvizesebb területén jelölte ki az akkori önkormányzat, a 70-es évek vége felé. Ezt minden itt élő tudta, tudja. A terület Káposztás dűlő, Káposztáskert néven volt ismert, az elnevezés utal a hasznosíthatóságra is. A volt TSz kertészete volt itt, paradicsomot, paprikát, káposztát termesztettek. A lehető legrosszabb választása volt az akkori faluvezetésnek, hogy egy köztudottan belvizes részt parcelláztak lakóházak részére. Itt egyszerűen magas a talajvízszint. Már az építkezések elkezdésekor a kiásott alapok árkaiban feltört a víz.
A telep szomszédságában, a dunaújvárosi út melletti mélyebb területen, ahol a lovaspálya van, régen egész évben megállt a víz, egy kis tavacskát alkotva, még a 60-as években is. Talán egy jól megtervezett árokrendszerrel oda lehetne vezetni a telepről a vizet, akár egy kis pihenőparkot is el tudnék oda képzelni. A telep pedig megszabadulna a talajvíztől.
_k.jpg)
Hozzászólások »
Eddig összesen 2 hozzászólás érkezett.