Etikus magatartásra, független, tényszerű közlésre szükség van a hatalom akaratától függetlenül is (2. rész)
Információszabadság - oknyomozó újságírás
Budapest - A Nemzetközi Sajtóintézet bécsi székhelyű Délkelet-európai Médiaszervezete (SEEMO) a németországi WAZ Médiacsoporttal és a Konrád Adenauer Alapítványal közösen rendezte meg december 2-án és 3-án a magyar fővárosban a IV. Délkelet-európai Médiafórumot az információszabadságról és oknyomozó újságírásról. A rendezvényt - a többi között - lapcsoportunk, a Pannon Lapok Társasága is támogatta.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
3 hozzászolás
A nyugat-európai szabad újságírást tűzték ki célul a hazai médiumok munkatársai. De vajon a tényeken alapuló információk mindig szabadon áramolnak? A negyedik alkalommal megrendezett Délkelet-európai Médiafórum második kerekasztalának résztvevői arra világítottak rá, miként érhető el az információszabadság, s ebben milyen szerepe lehet a nonprofit médiaközpontoknak.
|
Horvát János, a budapesti székhelyű Független Újságírók Alapítványának kuratóriumi elnöke a kerekasztal-beszélgetést azzal nyitotta meg, hogy a sajtószabadságért vívott harc hazánkban még nem fejeződött be. S hogy szavainak nyomatékot adjon, emlékeztette a magyar és nemzetközi résztvevőket is arra, hogy az elmúlt héten több sajtóorgánum a Magyar narancs, az Élet és Irodalom és a Népszava üres címlappal jelent meg. Hangsúlyozta, a Független Médiaközpont célja a minőségi újságírás erősítése. Ebben lehetőségeik szerint szerepet vállalnak.
Móricz Ilona, a Független Médiaközpont igazgatója hozzáfűzte, olyan képzési és szakmai programokkal várják az újságírókat, a szakma iránt érdeklődő egyetemistákat, amelyek elősegítik és erősítik az etikus magatartáson alapuló, tényszerű újságírást Magyarországon. Kiemelte, műhelyfoglalkozások, tanfolyamok, kerekasztal-beszélgetések során elsajátíthatják a független újságírást, továbbá támogatást és kitekintést is kaphatnak. Orbán Sándor, a szervezet korábbi elnöke, a SEEMO Magyarország képviselője hozzátette, sok esetben az információhoz jutás a legnehezebb feladat. Az ezt biztosító jogok valójában 1992 és 2006 között születtek meg. A nonprofit szervezetek célja, hogy az oknyomozó újságírást elősegítsék és támogassák ezáltal. Ez különösen azokon a területeken elsődleges szempont, ahol kevés a közszolgálati szerepét vállaló médium. Kiemelte, szemben Nyugat-Európával, ebben a posztkommunista régióban a politikai nyomás, sőt, az öncenzúra erősödése már a kereskedelmi médiában is megjelent.
Móricz Ilona megfogalmazta, a minőségi, tényeken alapuló, etikus újságírást tanulni, majd alkalmazni kell. Elmondta, 2007-ben a média önszabályozását kezdeményezték, elkészült egy etikai-magatartási kódex tervezete is azzal a céllal, hogy megakadályozzák az állami túlszabályozást, de egyben segítsék a hírmédia fejlődését. A szakma csúcsa az oknyomozó újságírás, ami magában foglalja a megszerzett közérdekű adatok elemzését, a különböző rendszerek összefüggéseinek feltárását. A veszélyessége abban rejlik, hogy ezen adatok közzététele nem mindig szolgálja a politikai érdekeket. A Független Újságírók Alapítványa ezt a munkát segíti, sőt, kapcsolatban áll az USA-beli Columbia Egyetemmel, ahol arra is kiképzik az oknyomozó újságírókat, ha egy traumát átélnek, miként dolgozzák fel.
Nancy Ward, a New York-i Independent Journalism Foundation alelnöke a kerekasztal-beszélgetésbe bekapcsolódva elmondta, együttműködésük célja a szabad újságírás követésének elérése volt ebben a régióban éppúgy, ahogyan például Vietnámban is. Megjegyezte, az USA-ban is összefogtak azért, hogy ebben a régióban is megvalósulhasson a független újságírás, a hatalom akaratától független tényfeltárás. Elmondta, az újságírók képzését vállalták, bevezették a hallgatókat a szakma rejtelmeibe, megkövetelték tőlük a számítógépes programok magas szintű ismeretét azért, hogy a kutatómunka során összegyűjtött adatok rendszerezését is elsajátítsák. Megjegyezte, korábban a politikai akarat erősebben megkövetelte a tényszerű újságírást, napjainkban nem ebbe az irányba haladunk mondta. Végül hozzátette, szervezetük nemcsak ebbe a régióba, hanem Délkelet-Ázsiába, Vietnámba is eljutott, ott több száz újságíró képzését vállalták. Ennek eredményeként mára hatalmasra duzzadt az az adathalmaz, amely a birtokukban van, s ezt mások rendelkezésére is bocsátják, hogy az újságírók nemzetközi kapcsolatokat is kialakíthassanak.
Sorozatunk témakörei:
1. Az oknyomozó újságírás módszerei
2. A nonprofit médiaközpontok szerepe
3. Az információszabadság régiós tapasztalatai
4. Az információszabadság a nagyvilágban
5. A tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában
6. A titkos archívumokhoz való hozzáférés
- cápa |
- 2010 12 9 |
- 16:37
Az előttem szólókhoz hasonlóan furcsállom, hogy a legelfogultabb, szinte pártsajtó szintű lapok újságírói követelik a sajtószabadságot. A tényeket elferdítő, elhallgató firkászok tüntetnek az igazságért!
- strucc |
- 2010 12 9 |
- 13:15
Horváth Jani is jól megöregedett. A brazil szappanoperákon megtollasodott ugyan de nézzetek rá!Bérenc ez mind jól mondod Károly Róbert.
- Károly Róbert |
- 2010 12 8 |
- 22:25
"a Magyar narancs, az Élet és Irodalom és a Népszava üres címlappal jelent meg"
Ezek mind NEM nemzeti érzelműek. Ezek az idegen identitású, magyarul beszélő honfitársaink szócsövei. :(((
Hozzászólások »
Eddig összesen 3 hozzászólás érkezett.