A mozgókép hazájának százhuszonöt éve
Csillogás, siker, fény: Hollywood
Budapest - Százhuszonöt éve, 1887-ben jegyeztette be birtokát Hollywood néven egy Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban Harvey Wilcox. A földdarabról akkor még senki nem sejtette, hogy később világszerte egyenlő lesz a film fogalmával.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
0 hozzászolás
A mai Hollywood területén évszázadokig gyümölcsöskertek, banán-, ananászültetvények, narancsligetek borították a lankákat. Az első épületet, egy vályogházat 1853-ban építette itt egy állattenyésztéssel foglalkozó mexikói, bizonyos Don Thomas Urquidez. Nopalerának (ahogy a helyet hívták) még évekkel később is csak tíz lakosa volt, igaz, ekkoriban még Los Angeles is kisvárosnak számított.
A helyzet 1887-ben kezdett megváltozni, amikor az ingatlanügyletekből meggazdagodott kansasi Harvey Henderson Wilcox itt vett birtokot, s azt Hollywoodként jegyeztette be. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) ihlette, mások szerint egy már létező városkáról, avagy egy barátja birtoka után választott nevet. Az viszont biztos, hogy a település gyorsan fejlődött, kikövezték a főutcát (ez ma a Hollywood Boulevard), amelyen naponta néhányszor még a Los Angelesből érkező villamos is végigzötyögött. Egyre több gazdag üzletember költözött ide, 1900-ra felépült a posta, a templom, az első szálló. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban csatlakozott a gyorsan fejlődő Los Angeleshez, így annak anyagi támogatásával megépülhetett a vízvezeték.
|
Az amerikai filmgyártás a közhiedelemmel ellentétben New Yorkban kezdődött. A producerek azonban hamar felfedezték Hollywoodot, ahol a sok napsütés lehetővé tette, hogy egész évben külső helyszínen forgassanak, ráadásul egy helyen megtaláltak síkságot, folyót, hegyet, sőt olcsó munkaerőt is. A producereknek a költözésre volt még egy ok: szerettek volna minél távolabb kerülni Edisontól, aki szabadalmai révén a filmiparban is komoly pozíciókkal rendelkezett, sőt, az ő cége készítette az első cselekményes filmet is.
Az első hollywoodi stúdiót 1909-ben építette William Selig ezredes, s példáját egyre többen követték: 1912-ben 15 bejegyzett filmcéget tartottak nyilván. Az itt készült első film a Monte Cristo grófja volt, amelyet 1908-ban Chicagóban kezdtek forgatni, de már itt fejeztek be. Az 1910-es évek végétől Hollywood a filmgyártás központja és a kasszasiker biztosítéka lett, az ide települt stúdiók mellett gombamód nőttek ki a földből a bankok, éttermek, klubok és filmpaloták.
Az aranykor a 40-es évekig tartott, amikor egy trösztellenes törvény különválasztotta a filmkészítést a forgalmazástól, majd nem sokkal később megjelent a televízió.
Ma már költségvetési okokból egyre több film készül külső helyszínen, s előretörtek a független filmgyártók is. Hollywood persze ma is az amerikai filmgyártást jelenti: az álmokat, a sztárokat és a hatalmas gázsikat. A jelképet és mítoszt a Hollywood felirat testesíti meg a Los Angeles fölött emelkedő dombokon. Nevezetes még a Hollywood Bowl nevű természetes amfiteátrum, a Hírességek sétánya, ahol a járdán csillagok örökítik meg a szórakoztató-ipar nagyjainak nevét, a Kínai Színház nevű mozi előudvara, amely számos filmcsillag láb- és kéznyomát őrzi, s vele szemben az Oscar-gálák helyszínéül szolgáló Kodak Színház. Lokálpatrióták 2002-ben elérték, hogy népszavazást írjanak ki a település önállósodásáról, de a voksolás közönybe fulladt, így Hollywood továbbra is Los Angeles része.
Csökkenő nézőszám, apadó bevételek
A jegyárak emelkedése ellenére mind a mozik bevétele, mind a filmek látogatottsága csökkent tavaly Észak-Amerikában. Egyes elemzők ezt annak tulajdonítják, hogy nem készült elég film a legnépesebb célközönségnek, a fiataloknak, és megcsappant a sztárok vonzereje is; mások szerint viszont nem született elég olyan produkció, amelyet egyszerűen muszáj megnézni, és magasak a jegyárak.
Címkék: Hollywood, film, king kong, mozgókép, jurassic park, filmtörténet
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.